Csótányirtás megrendelése   20-252-4548

 Csótánymentes terület csak rendszeres csótányirtás végrehajtásával, folyamatos és körültekintő munkával  lehetséges.

Csótányirtás vált szükségessé környezetében  hívjon minket!

Csótányirtást nagy hatékonysággal gélezéssel vagy hagyományos permetezési technológiával is rendelheti

Magyarországon egészségügyi kártevőnek minősülnek a csótányok. a csótányirtás szakmai felügyeletét a Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat  látja el.

Az élelmiszer-látogatók közé tartozó csótányok részben fertőző betegségek terjesztéséért lehetnek felelősek, részben pedig az ember közvetlenkörnyezetében, különösen lakásban megtelepedve allergiás reakciókat idézhetnek elő, illetve undorkeltésük miatt pszichés visszatetszést kelthetnek. Sokan megriadnak, ha csak meghallják a csótány szót, bár ez inkább az állat hírének, semmint kinézetének köszönhető. Pedig a közel 2800 csótányfajból mindössze néhány költözik be otthonunkba Ez a tény valószínűleg nem nyugtatja meg azt, aki az éjszaka közepén találkozik egy-egy kövér példánnyal. Természetes ha a csótányirtás gondolata azonnal felmerül. Ártalmuk abból adódik, hogy az élelmiszereket nemcsak elfogyasztják és táplálkozásuk közben szennyezik, hanem jelentős mérvű elszaporodásuk következtében azokat fogyasztásra teljesen alkalmatlanná tehetik. A lakásban megtelepedő rovarok észrevételük esetén undort válthatnak ki

.
Szelíd óriás
A csótányirtás nem mindenki számára természetes. Minden pletyka és híresztelés ellenére a nagycsótányok (Blattidae) családjába tartozó csótányfélék hobbiállatként való tartása egyre gyakoribb a csótánykedvelők körében .
Kiváltképp a Madagaszkáron őshonos bütykös csótányért (Gromphadorrhina portentosa) rajonganak sokan.
Ha saját csótánycsaládot szeretnénk, akkor nem kell más, mint egy nagyobbacska terrárium, melyben a hőmérsékletet 25-28 fokra, a páratartalmat pedig 75-90 százalékra állítsuk be. Mivel a csótányok a függőleges üvegfalon is felmásznak, nem árt, ha rácsos hálóval lefedjük a lakhelyük tetejét. A terrárium aljára 3-4 centiméternyi nedves tőzeget, arra pedig fadarabokat és korhadt ágakat tegyünk. Bár a korhadt ágon is megél, azért szívesen fogadja a salátát, banánt és minden egyéb lédús gyümölcsöt.

Szaporodás idején a lárvákat és a kifejlett egyedeket mindenképp tartsuk egy terráriumban, ugyanis a táplálék lebontásához szükséges mikroorganizmusok még nincsenek jelen az újoncok emésztőrendszerében, azokat a szülők később adják át csemetéiknek.


Magyarországon három csótányfaj terjedt el. Biológiai sajátosságuk, hogy erősen lapított testűk miatt bármely szűk hézagba, repedésbe képesek bejutni . A függőleges üvegfalon is képesek felmászni. A párzást követően petéiket petetokba zárva rakják le, amelynek alakja és az abban elhelyezkedő peték száma a fajtól függően változik. A petékből kikelő, a kifejlett rovarhoz hasonlító 3-4 mm nagyságú lárvák többszöri vedlés után érik el végleges méretüket. A növényi és állati eredetű élelmiszert egyaránt elfogyasztják, de ezek hiányában egyéb anyagokkal (pl. textíliával, papírral stb.) is képesek táplálkozni. A táplálékot messziről is felkeresik és aktivitási idejük alatt – jobbára a reggeli és az esti órákban – állandóan táplálék után kutatnak. A kemény táplálékot hányadékukkal oldják fel. Az éhezést jól tűrik, táplálék nélkül hetekig is életben maradnak. Folyadékigényük igen nagy, víz hiányában napok alatt elpusztulnak. Melegigényesek, a 25-30°C hőmérsékletű helyeket kedvelik. Kitűnően másznak, a fényt kerülik, rejtett életmódot folytatnak.

Hazánkban a csótányirtás kötelező az élelmiszereket forgalmazó és élelmiszereket előállító vállalkozások számára. A hatóságok szigorúan ellenőrzik a csótányirtás vérehajtását.

Magyarországon ember közvetlen közelében az alábbi meleg égövről származó csótányok három fajtája fordul elő.

A 10-15 mm nagyságú, világos sárgásbarna német csótány  a legjobban alkalmazkodó és a különböző életfeltételeket leginkább elviselő faj. A csótányok több ezer éve a legszívósabb élőlények a földön. Szinte mindent túlélnek.
A 20-27 mm nagyságú, feketésbarna színű konyhai csótány (konyhai sváb, svábbogár, nagy fekete csótány) petetokjában 16-18 pete található. A nőstény a petetokot 1-2 napig hordja, majd elhullajtja. Élettartama 0,5-2 év. A német csótányhoz viszonyítva teljes fejlődési ideje hosszabb, ezért annál lassabban szaporodik és folyadékigénye is nagyobb.  csatornában, lefolyókban is megtalálja. . Szakembereink csótányirtás alkalmával döntően ezzel a fajtával találkoznak munkájuk során.

A 35-40 mm nagyságú, vöröses-barna színű amerikai csótány neve nincs összefüggésben származási helyével, ugyanis Közép-Afrikából ered, ahonnan igen jó alkalmazkodóképessége miatt valamennyi földrészre átterjedt. Az igen sötét színű petetokban 16-28 pete található. A nőstény a petetokot általában 1 napig hordja, majd biztonságos helyen elhullatja. Fejlődési ideje a három faj közül a leghosszabb, 150-450 nap. Élettartama 1 év. Igen melegigényes, a 28 oC hőmérsékletű, nedves helyeket kedveli. Az egyetlen faj, amely szárnyait repülésre használja. A helyiségekben inkább a padlószinthez közel helyezkedik el, esetleg a lefolyókban, csatornákban tartózkodik.

Előfordulásukhoz a táv- és központi fűtés által biztosított állandó meleg optimális feltételeket teremt, így különösen kedvező számukra az élelmiszeripari és – kereskedelmi egységek, a kórházak, valamint a paneles technológiával épült lakótelepek lakásai. A csótányok tehát, amennyiben optimális életfeltételeket találnak, bárhol megjelenhetnek és elszaporodhatnak. Lakásokban elsősorban a vizes blokkokban fordul elő, az előszobában csak elvétve, a szobákban pedig szinte sohasem. A lakóházakban a szemétledobó környékén, illetve (a szemétvödör kihelyezése miatt) a fertőzött lakás előtti helyeken fedezhető fel, a pincékben pedig különösen ott fordul elő, ahol hő központ is van. Csótányirtás szempontjából a hő központok mindig  fokozott odafigyelést igényelnek!

Terjedésük döntően passzív úton történik. A csótányokat vagy petetokjukat a fertőzött kereskedelmi egységekből (leggyakrabban az élelmiszerrel, illetve azok csomagolóanyagával) hurcoljuk be lakásunkba. A paneles technológiájú lakóházakban a csótányok függőleges irányban az épületen belül a csővezetékek mentén, a szerelőszintek között húzódó ún. „strangokon” keresztül aktívan terjednek.

Felderítésük nem könnyű, mivel a csótány nem vérszívó, nem csíp, sőt rejtett életmódja miatt jelenléte nehezebben észlelhető. A lakásunkban többnyire csak akkor szerzünk tudomást, ha éjszaka a vizes helyiségekben (pl.: konyhában, fürdőszobában, WC-ben) felkapcsoljuk a villanyt, illetve rejtekhelyükön megzavarjuk a csótányokat. Jelenlétükre tetemük, esetleg egy-egy példány napközbeni feltűnéséből is következtethetünk. Sötét pincébe és a csatornába bevilágítva azonban a nap bármely szakában fellelhetők.

Ártalmuk részben fertőző betegségek terjesztésében nyilvánulhat meg, részben pedig lakásban megtelepedve allergiás reakciókat idézhetnek elő, de undorkeltésük miatt pszichés visszatetszést is kelthetnek. A csótányirtásban sokan veszélyeket látnak, pedig a szakszerű munkavégzés  biztonságos.

Fertőző betegség terjesztő szerepük abból ered, hogy a csótányok, életmódjukból adódóan, rendszerint környezetünk szennyezett helyein (pl. a csatornában, szeméttárolóban stb.) tartózkodnak, ahol az ott levő fertőző anyagokkal táplálkoznak, de az ember közvetlen környezetében található élelmiszereket is rendszeres látogatják, és szívesen fogyasztják. Leggyakrabban különféle gyomor-bélrendszeri megbetegedést kiváltó mikroorganizmusok terjesztésében működhetnek közre. A csótányok megjelenése higiénés szempontból tehát különösen olyan helyeken kritikus, ahol kórokozók jelentős számban fordulhatnak elő (pl. kórházakban, vagy otthon ápolt fertőző beteg környezetében). A lakásokban a csótányok fertőző betegségterjesztő szerepük gyakorlatilag elhanyagolható. A csótányirtás szerepe ezért fontos tényező  a mai civilizált világunkban

Allergizáló tulajdonságuk, a csótányok közvetlen érintkezésekor jelentkező bőrizgató hatás régóta ismert, újabban pedig egyre inkább előtérbe kerül. Világszerte egyre több adat utal arra, hogy a csótány váladéka és ürüléke, illetve külső takarójának fehérjetartalma, valamint az azon levő illat- és bűzmirigyek váladékai testidegen anyagnak (allergénnek) tekinthetők. A csótány-specifikus allergia vizsgálati tesztekre érzékeny személyek száma egyre emelkedik. A lakásokban található házi porral végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy a por jelentős mérvű, különösen a német csótányoktól származó allergént (elsősorban ürüléket és kutikula-sejteket) tartalmaz. A legtöbb ember szinte tudomást sem vesz a lakásában vele együtt élő csótányok jelenlétéről. Bizonyos érzékeny egyéneknél viszont a házi porral történő érintkezés, vagy annak belégzése változatos bőrtüneteket (bőrpírt, viszketést, esetleg csalánkiütést), egyes esetekben ún. szénanáthát idézhet elő. Később esetleg száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezhet, illetve légúti tünetek alakulhatnak ki. A szervezet megváltozott, a szokásostól eltérő reakcióképességének, a túlérzékenységnek, az allergiának a kialakulásáért környezeti tényezők és az örökletes hajlam együttesen felelős. A csótányok jelenlétére kialakuló allergia veszélye elsősorban a 30 éven felüli nőknél fenyeget, különösen azon személyeknél, akik egyéb allergénekre egyébként is érzékenyek.

 

információ kérés E-mail-ban

Tel:06-20-252-45-48

Cégünk részletes kártevőirtás honlapja ittmegtekinthető

.