RÉSZLETEK A RENDELETBŐL
1. számú melléklet a 90/2003. (VII. 30.) FVM-ESzCsM együttes rendelethez
Valamennyi élelmiszer-előállítóra és élelmiszer-forgalmazóra vonatkozó általános
követelmények
2.9. Olyan műszaki feltételeket kell teremteni (pl. légfüggöny, rovarháló,
csapda), amelyek megakadályozzák a rágcsálók, rovarok és madarak behatolását,
megtelepedését.
2.10. A kártevők elleni védekezést rendszeresen, tervezett program szerint kell
végezni, amelynek tartalmaznia kell a megelőzési, az ellenőrzési és az
ellenőrzés során fertőzöttnek talált helyeken szükségessé váló irtási
feladatokat, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontokat.
2.11. A kártevők jelenlétének nyomon követése érdekében a 2.10. pontban leírt
program szerint rendszeresen objektív módszerekkel ellenőrzéseket, évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül vegyszeres
kezelést kell végezni. Kártevő-fertőzöttség észlelése esetén a 2.12. és 2.13.
pontokban foglaltak szerint kell eljárni.
2.12. A rágcsálóirtást lehetőleg a szomszédos területekkel összehangoltan, ha
szükséges, ismételten oly módon kell elvégezni, hogy a mérgező hatású anyagok
kihelyezése az élelmiszer-előállítást, -feldolgozást vagy -forgalmazást, illetve
azoknak a környezetét ne veszélyeztesse. Az irtószer kihelyezési helyeket meg
kell határozni. Az adott létesítmény egész területén, az épületen belül
- kivéve
azokat a helyiségeket, amelyekben csomagolatlan élelmiszer van -
és kívül, a
rágcsálók ellen kihelyezett számozott búvó-mérgező ládák elhelyezését
nyilvántartó térképet kell készíteni. A kihelyezett búvó-mérgező ládákat 1-től
felfelé haladó arab számmal kell jelölni. Búvó-mérgező ládának csak
figyelmeztető felirattal ellátott, lezárható, a környezeti hatásoknak ellenálló
anyagból készült, ki- és bemeneti nyílással ellátott, belül osztottan
elválasztott szerelvény alkalmazható. A ládákba a
mérgezett csalétket úgy kell elhelyezni, hogy az abból ne szóródhasson ki,
illetve, hogy az ellenőrzés alkalmával az irtószerből történő fogyasztás
megfigyelhető legyen.
2.13. A rovarok által veszélyeztetett helyeken szükség szerint, de legalább
évenként kétszer - a helyiségek kiürítésével egybekötött nagytakarítás után -
hatékony rovarirtást kell végezni oly módon, hogy a mérgező hatású anyagok
kihelyezése, kijuttatása az élelmiszer-előállítást, -feldolgozást és
-forgalmazást, illetve azoknak a környezetét ne veszélyeztesse. A rovarirtás
idejére a csomagolatlan élelmiszert a helyiségből el kell távolítani, vagy
megfelelő védelméről gondoskodni kell. A rovarirtás után meg kell győződni
arról, hogy mérgező anyag nem maradt vissza azokon a felületeken, amelyek a
feldolgozásra kerülő élelmiszerekkel érintkezésbe kerülhetnek.
2.14. A számmal ellátott búvó-mérgező ládákban elhelyezett irtószerekből történő
fogyásról az üzemeltetőnek heti rendszerességgel nyilvántartást kell vezetnie. A
kártevők elleni szervezett megelőzési, ellenőrzési és védekezési tevékenységeket
úgy kell dokumentálni, hogy abból kitűnjön a létesítmény
kártevő-fertőzöttségének mindenkori állapota. Az ellenőrző hatóságoknak a
nyilvántartást minden esetben be kell mutatni.
2.15. Az állati kártevők, rágcsálók és rovarok ellen a 2.12. és 2.13. pontban
meghatározott feladatokat csak engedéllyel rendelkező kártevőirtó, illetve
megfelelő szakképesítéssel (egészségügyi gázmester, kártevőirtó szakmunkás,
egészségőr-fertőtlenítő) rendelkező személy (vagy cég) végezheti el.
2.16. Az egészségügyi kártevők elleni védekezést az intézet irányítja és a
hatóságok ellenőrzik.
2.17. A kártevők elleni védekezés szakmai irányelveit, az alkalmazható
irtószereket és eljárásokat a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ által
időszakosan megjelentetett "Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az
egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről" című kiadvány
tartalmazza.